Cordia Woodland és a Miele páraelszívó: 90 fok, nyeregidom és egy közös szellőzőgerinc

Februárban költöztem be a Cordia Woodland lakóparkba. Új lakás, új konyha – és hozzá egy olyan páraelszívó, amelyet hosszú évekre választottam: egy Miele DAH 4980 Sienna. Prémium készülék, 10 év garancia, több mint 40 oldalas használati és szerelési útmutató. A gyártó/kereskedő szervize kijött, megnézte a falból kiálló csonkot – és nem kötötte be.

Az indok: a lakás elszívó ága 90 fokban csatlakozik a függőleges szellőzőgerinchez, a gyártó pedig társasházban legalább 45 fokos, az áramlás irányába mutató bekötést vár el. Ha így kötik be, a szerviz szerint a páraelszívó nem fog rendesen elszívni, és a motor tönkremehet. Ez az esetleírás arról szól, mit mondott erre a Cordia garanciális ügyeit intéző Pedrano, mi derült ki útközben a „T-idomról”, és mit mutatnak a számok, ha egy közös gerincre hat-tíz lakás páraelszívója csatlakozik. Ezek azok az ügyek, amelyek nemcsak az időmet vitték el, hanem az idegeimet is – és valószínűleg néhány újabb ősz hajszálat is szereztem közben.

A készülék: Miele DAH 4980 – egy útmutató, ami tényleg leírja a bekötést

A Miele DAH 4980-hoz tartozó használati és szerelési útmutató 42 oldalas, magyar nyelvű, és a telepítési fejezet (31–37. oldal) kifejezetten foglalkozik az elszívócsővel. A számomra fontos pontok:

• Elszívókémény (35. oldal): ha az elszívott levegőt egy közös elszívókéménybe vezetik, a bevezetőcsonkot az áramlási irányba kell irányítani. Ha több szellőztető berendezés használja ugyanazt a kéményt, annak megfelelően nagy átmérőjűnek kell lennie.
• Az elszívócső (35. oldal): legyen a lehető legrövidebb és legegyenesebb, csak nagy sugarú ívekkel, és ne legyen kisebb az átmérője, mint a készülék kifúvócsonkja (Ø 150 mm).
• Visszacsapószelep (31. és 35. oldal): a Miele kifejezetten előírja, és mellékel is egyet, amely a ventilátor kifúvócsonkjába kerül.
• Légpótlás (14. és 26. oldal): elszívó üzemben a beáramló levegő javítja a hatásfokot; ha nincs elegendő légpótlás, a páraelszívó nem működik hatékonyan, és megnő az üzemi zaj.
• Felelősség (36. oldal): a Miele nem vállal szavatosságot a nem megfelelő elszívócső által okozott működési hiányosságokért és károkért.

A Miele DAH 4980 szerelési útmutatója (35. oldal): közös elszívókéménybe a bevezetés az áramlási irányba mutasson – nem 90 fokban

A csonk, ami nem merőlegesen jön ki a falból

Az első furcsaság már a lakásban látszik. A falból kiálló 160 mm-es szellőzőcsonk nem merőleges a falsíkra: nagyjából 10 fokkal ferdén, kifelé, a konyha irányába áll ki. Egy egyenes, merev 160 mm-es csövet így eleve nem lehet rendesen ráilleszteni.

A konyhai szellőzőcsonk: nem merőlegesen, hanem kb. 10 fokkal ferdén, a konyha felé áll ki a falból

A Pedrano válasza erre június 8-án az volt, hogy a páraelszívókat nem merev, hanem flexibilis vezetékkel szokás csatlakoztatni, így a ferde kiállás nem gond. Csakhogy a Miele útmutatója pont az egyenes, nagy sugarú ívekkel vezetett, sima falú csövet kéri – és a valódi probléma nem a falon kívül van, hanem a falon belül, az aknában.

„T-idom, a terveknek megfelelően” – vagy mégsem?

2026. június 5-én a Pedrano azt írta, hogy a lakás elszívó ága T-idommal csatlakozik az aknában függőlegesen vezetett légtechnikai vezetékhez, mégpedig a kiviteli tervekkel, a mai építőipari gyakorlattal és az előírásokkal megegyezően.

A helyszínen mást láttunk. Nincs T-idom. A függőleges szellőzőcsövet oldalról kivágták – láthatóan flexszel, nem túl szakszerűen –, és a kivágott nyílásra egy idomot tettek, amelyet szilikonnal (szilikoplaszttal) rögzítettek és tömítettek. Ráadásul a kivágott lyuk messze nem volt 160 mm: kisebbre sikerült, mint a csatlakozó cső. Ezt a Pedrano garanciális ügyintézésével kijött szakemberek egy orrfűrésszel bővítették utólag – mert különben falat kellett volna bontani.

A „T-idom” valójában: oldalról kivágott függőleges cső, rá szilikonnal rögzített nyeregidom

Ezt június 8-án és június 21-én írásban is jeleztem. A június 25-i rákérdezésem után a Pedrano módosította a korábbi tájékoztatását: a bekötés valóban nem T-idommal, hanem nyeregidommal készült. A leírásuk szerint ilyenkor a függőleges vezetéken kivágnak egy nyílást, arra helyezik a nyeregidomot, és a légtömörséget tömítőanyaggal biztosítják. Az indok: a gépész szakkivitelező szerint az aknában nincs elég hely egy T-idomhoz.

A levelezés lépésről lépésre

Számoljunk: mennyi levegőről beszélünk?

A Miele adatlapja szerint (EN 61591 szerinti mérés) a DAH 4980 légteljesítménye fokozatonként az alábbi. Mellé tettem a Pedrano által megadott 270 m³/h-s épületszintű korlátot, és azt, hogy ez mekkora légsebességet jelent a készülék 150 mm-es kifúvócsonkjában és a 160 mm-es bekötő ágban.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Az 1. fokozat (215 m³/h) belefér a Pedrano 270 m³/h-s korlátjába. A 2. fokozat már 17%-kal, a 3. fokozat 54%-kal, a Booster 2 több mint háromszorosan lépi túl.
• A 90 fokos irányváltás vesztesége a sebesség négyzetével nő. A 160 mm-es ágban a dinamikus nyomás 270 m³/h-nál kb. 8 Pa, a 3. fokozatnál kb. 20 Pa, Booster 2-nél kb. 88 Pa. Ebben a Pedranónak igaza van: minél több levegőt fújunk, annál jobban fáj a derékszög. Csak éppen ugyanez az érv a 45 fokos, áramlás irányú bekötés mellett szól.
• Ezek szabadon fújó, laborértékek. Valós csővezetéken, ellenállással a tényleges légszállítás kevesebb. A Miele adatlapja szerint a ventilátor legjobb hatásfoka kb. 421 m³/h-nál, 408 Pa nyomáson van.
• Egy lakásra nézve az átmérő nem szűk keresztmetszet. A Miele kifúvócsonkja 150 mm, a bekötő ág 160 mm – a cső keresztmetszete kb. 14%-kal nagyobb, mint a készüléké, ahogy az útmutató kéri. Ha egyszerre csak egy lakás szív, a 160 mm-es ágban még a 3. fokozat (415 m³/h) is csak 5,7 m/s, ami teljesen szokásos érték. A Miele szervizének kifogása tehát nem az átmérő volt, hanem a 90 fokos irány. A 270 m³/h-s korlátnak igazán ott van értelme, ahol a lakások osztoznak – a közös gerincen.

Megjegyzés: a fenti értékek a Miele termékoldalának adatlapjáról származnak. A szerelési útmutató végén lévő EU-adatlap a DAH 4980-ra 218 / 420 / 884 m³/h-t ad meg; a különbség a következtetéseken nem változtat.

Amit a Pedrano mond – és amit én mértem

A Pedrano szerint a lakáshasználati útmutató a páraelszívókat max. 270 m³/h-ban korlátozza, és az épület szellőzőrendszere erre a kapacitásra készült. A gerinc átmérőjét viszont nem adták meg. Ezért a 6. emeleten, a saját lakásomnál belülről lemértem: nem könnyű mérés, de kb. 180 mm-nek tűnik.

Az én gerincemre az 5–10. emelet lakásai csatlakoznak, emeletenként egy – vagyis hat konyha. Az 5. emelet az első, az 1–4. emeleten erre a gerincre nem csatlakozik lakás. Én a 6. emeleten lakom, tehát az én páraelszívóm a második a sorban. A levegő alulról felfelé gyűlik össze: minden emeleten hozzáadódik egy újabb konyha, ezért a gerinc minden szakaszán más mennyiség halad át.

Ha mindenki betartja a 270 m³/h-t, és egyszerre főzünk

Amit nem tudunk

• Csak egy ponton mértem. Nem tudjuk, hogy a gerinc a 7–10. emelet felé bővül-e. Egy jól méretezett gerincnél ez lenne a logikus – ezért kértem el a tervrajzot.
• A 9–10 lakásos gerincen eleve nagyobb átmérő lehet. Ha azt is egyidejű, 270 m³/h-s használatra tervezték, a tető felé kb. 400–440 mm-es gerinc kellene.
• Egyetlen Miele nem terheli túl a gerincet. Egyedül egy 180 mm-es gerincben a Miele 3. fokozata kb. 4,5 m/s, a Booster 2 kb. 9,6 m/s (és két perc után visszakapcsol). A határt nem egy készülék, hanem az egyidejű használat feszegeti.

Minél feljebb, annál nehezebb

A 90 fokos bekötéseknél a levegő ott jön ki, ahol tud. Minél feljebb van egy lakás, annál erősebb az a légáram, amely alulról elhalad a bekötése előtt – az ő páraelszívójának ezzel szemben kell kifújnia, és ahol nincs visszacsapó szelep, ott ez a légáram vissza is tud nyomni a konyhába. Ezért a felső szakaszokon a legfontosabb, hogy nagyobb legyen az átmérő.

A 9–10 lakásos gerincen ez még élesebb. A legfelső konyhák ott csatlakoznak, ahol alulról már hét-kilenc lakás levegője áramlik:

A 250 és 315 mm csak példa – a 9–10 lakásos gerinc átmérőjét nem ismerjük. A 180 mm becsült érték (belülről, nehezen hozzáférhető helyen mérve). A számítás feltételezi, hogy minden lakás pontosan 270 m³/h-val szív; a súrlódási veszteség egyszerűsített becslés (sima cső, λ ≈ 0,02), csak a nagyságrend szemléltetésére.

Szagok a lakásban – a szomszédokkal együtt

Nem csak az én problémám. A szomszédokkal közösen panaszkodunk, hogy főzési szagok jönnek be a lakásokba. A közös gerincben felfelé áramló levegő – amit a lentebbi lakások páraelszívói nyomnak bele – egy derékszögben becsatlakozó ágnál könnyebben talál utat visszafelé, főleg ott, ahol az ágban nincs visszacsapó szelep.

Meggyőződésem, hogy ha a bekötések az áramlás irányába, 45 fokban csatlakoznának, és minden ágban lenne működő visszacsapó szelep, ez a jelenség jóval kisebb lenne. Ezt nem mértem, ez a véleményem – de a Miele útmutatójának ábrája és a fenti számok ugyanebbe az irányba mutatnak.

A sípoló hang: honnan jön a levegő?

Amikor a páraelszívó megy, és a teraszajtó nincs bukóra nyitva, sípoló hang van a lakásban és a folyosón. Ennek egyszerű oka van: amennyi levegőt a páraelszívó kifúj, annyinak be is kell jönnie valahonnan. Egy jól záró, új lakásban ez a bejárati ajtó résein keresztül történik.

Egy keskeny résen 8–13 m/s-mal átpréselt levegő sípol – egy bukóra nyitott ablakon félméteres sebességgel beáramló nem. A Miele útmutatója is írja: ha elszívó üzemben nincs elegendő légpótlás, a páraelszívó nem működik hatékonyan, és nő az üzemi zaj. Vagyis a sípolás nem a készülék hibája, hanem annak a jele, hogy a lakásban nincs megoldva a légpótlás.

A résméretek becsült, szemléltető értékek – a lényeg a nagyságrend.

Kérdések, amelyekre szerintem választ kellene kapnunk

• Mekkora a függőleges gerinc átmérője, felfelé bővül-e, és hány lakás egyidejű elszívására tervezték? Én a 6. emeleten kb. 180 mm-t mértem – ez alig nagyobb, mint egyetlen lakás bekötő ága. A legfontosabb a legfelső, mind a hat lakás levegőjét vivő szakasz mérete. E nélkül a 270 m³/h-s korlátnak nincs igazi jelentése.
• Miért írták először, hogy T-idom „a kiviteli terveknek megfelelően”, ha valójában nyeregidom van, flexszel kivágott, kisebbre sikerült lyukon, szilikonnal tömítve?
• Ha a tűzvédelem miatt csak 90 fokos bekötés lehetséges, miért nem tudja ezt meg a vevő a páraelszívó megvásárlása előtt – a megengedett légmennyiséggel és a csatlakozás típusával együtt?
• Miért nincs visszacsapó szelep az elszívó ágakban, ha a dokumentáció szerint kellene lennie – és ki pótolja azoknál, akiknek a készülékében sincs?
• Ki felel a szagokért, amelyek a közös gerincen keresztül jönnek be a lakásokba?
• Ha a Miele nem vállal felelősséget a 90 fokos bekötés miatti károkért, a Cordia pedig nem vállal 10 évet – akkor a kockázat végül kié: a gyártóé, az építtetőé, vagy mindig a lakóé?

Írjátok meg a Szolgáltatói Problémák Facebook csoportban.

Mit tanultam – és mit tennék másképp?

• Vásárlás előtt olvasd el a lakáshasználati útmutatót. Ha van benne légmennyiség-korlát (nálunk 270 m³/h), a páraelszívót ehhez kell választani – a 2. fokozattól fölfelé a Miele már túllépi.
• Kérdezz rá írásban a bekötés módjára. T-idom, nyeregidom, milyen szögben, mekkora a gerinc, van-e visszacsapó szelep az ágban. Ha a válasz „a terveknek megfelelően”, kérd el a tervrészletet.
• Hívd ki a páraelszívó szerelőjét a vásárlás előtt, ne utána. Öt perc alatt megmondja, beköthető-e a kiválasztott készülék.
• Fotózd le a csonkot és – ha lehet – az aknát. Nálunk a fotók döntötték el, hogy T-idom vagy nyeregidom.
• Gondolj a légpótlásra. Egy jól záró lakásban az elszívott levegőnek be is kell jönnie valahol; ha nem tervezték meg, az ajtórés fog sípolni.

Mennyi ideig tartott? – minden e-mail és mérföldkő egy táblázatban

Az alábbi táblázat a levelezést és a fontosabb mérföldköveket mutatja, az első bejelentéstől eltelt napokkal együtt.

Kapcsolódó esetleírások

• Telekom mobillefedettség a Cordia Woodlandben – térerő nélkül az egész épületben
• Hogyan nézne ki egy modern társasház internet- és Wi-Fi rendszere?